Lakosság
image

Női egészség

Modern diagnosztikai vizsgálatok

Mindannyiunk legfőbb értéke az egészség. Mégis hajlamosak vagyunk csak akkor orvoshoz fordulni, ha már baj van. Pedig a női egészség számára különlegesen veszélyesek azok a kórokozók, amelyek esetleg nem is okoznak tüneteket. Sajnos ezek között szerepelnek olyanok, amelyek később rákos megbetegedéshez vezethetnek, és olyanok is, amelyek a fogamzást akadályozzák meg.

Ahhoz, hogy ezeket a veszélyeket elkerüljük, javasolt az alábbi vizsgálatok elvégzése a partner, a férj, a majdani gyermek, a mindennapi egészségünk érdekében.

Chlamydia-, Mycoplasma-, Ureaplasma-, gonorrhoeaszűrés

Az e baktériumok által előidézett fertőzés a méhnyak és a húgycső gyulladását okozza, amely gennyes folyással, vizelési panaszokkal jelentkezhet. Gyakori azonban a tünetmentes hordozó állapot. Ilyenkor sok esetben már csak későn, a belső nemi szervekre terjedés következtében kialakult szövődmények észlelésekor merül fel e fertőzések gyanúja, pedig ekkor már sokkal nehezebb a kialakult betegségekkel megküzdeni.

A chlamydia-, mycoplasma-, ureaplasma-, gonorrhoeaszűrés révén időben felfedezett fertőzés kezelésével elejét vehetjük a petevezetékek gyulladása miatt fellépő alhasi fájdalomnak, vérzészavarnak, illetve az elzáródásuk következtében kialakuló méhen kívüli terhességnek, meddőségnek. Ha a kezeletlen fertőzött nő mégis teherbe esik, vetélés, koraszülés veszélyezteti a magzatot és az édesanyát.

A chlamydia-, mycoplasma-, ureaplasma-, gonorrhoeafertőzés a szexuális partnert is érinti, ezért minden esetben vizsgálni és kezelni kell őt is!

A kórokozók a szokványos baktériumtenyésztési eljárásokkal nem mutathatók ki, vagy tenyésztésük körülményes, egyenkénti mintavételt igényelne. Diagnosztizálásukhoz modern technológiával végzett, nagyon érzékeny és pontos kimutatásra, az ún. PCR-tesztre van szükség, mely egyetlen mintavételből lehetővé teszi az összes kórokozó kimutatását.

Méhnyakrákszűrés és HPV-vizsgálat

A humán papillómavírus (HPV) által okozott méhnyakrák világszerte a második leggyakoribb női daganatos megbetegedés, amely hazánkban évente 500 nő életét oltja ki. Rendszeres szűréssel ez gyakorlatilag teljes mértékben megelőzhető lenne.

A szűrővizsgálaton a méhszáj kolposzkópos megtekintése mellett citológiai (sejtkenet) vizsgálatra mintavétel történik. Amennyiben bizonytalan vagy kóros az eredmény, HPV-tesztet mindenképpen érdemes végeztetni.

A legmodernebb ajánlások szerint a HPV-teszt a citológiai vizsgálattal egy időben elvégezve érzékenyebbé és megbízhatóbbá teszi a méhnyakszűrést. Emellett fontos megjegyezni, hogy a HPV jelenléte a szervezetben önmagában semmiképp sem utal kóros elváltozásra. A HPV-fertőzöttség rizikófaktort jelent. Fertőzésmentesség esetén a jelenlegi szakirodalom szerint 5 éven belül nem várható kóros elváltozás.

Normális sejtkenetvizsgálat esetén végzett HPV-teszt felhívhatja a figyelmet a vírus jelenlétére, amelynek bizonyos típusai a méhnyakrák szempontjából kockázatot jelentenek. Ilyenkor az évenkénti méhnyakrákszűrést semmiképpen nem szabad elhanyagolni.

HPV-vizsgálat kérhető nőgyógyászoktól, bőr- és nemi gyógyászoktól, urológusoktól. Az országban több száz orvosnál van lehetőség a teszt elvégzésére. A HPV-vizsgálathoz szükséges mintavétel a megszokott nőgyógyászati vizsgálat keretében történik.

Nők esetében a rutin nőgyógyászati vizsgálat során, a citológiai vizsgálathoz hasonlóan a méhnyakszájról apró kefe segítségével fájdalommentesen mintát vesznek, olyan területről, ahol nincsenek idegvégződések. Az így levett hámsejtek alkalmasak arra, hogy kimutassák az esetleges HPV-fertőzöttséget.

A mai legfejlettebb technológia a HPV-kimutatására, az úgynevezett PCR-módszer. Ez a vizsgálati módszer rendkívül érzékeny, tehát már egészen kis vírusmennyiség esetén is ki tudja mutatni a HPV-t, valamint meghatározni annak pontos típusát.

Leegyszerűsítve: a PCR-vizsgálat során a vírusra jellemző DNS-részt keresnek a mintában, melyet enzim segítségével olyan mennyiségűre sokszorosítanak, hogy könnyen felismerhető legyen. Ez a módszer alkalmas a még tünetmentes HPV-vírusfertőzés kimutatására is.

A fogamzásgátlás megkezdése előtt mérje fel trombózisveszélyét!

Kockázatok vizsgálata fogamzásgátló tabletta felírása előtt

Fogamzásgátló szedése és a terhesség többszörösére növeli a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázatát. A betegséget okozó legjelentősebb genetikai tényező az V. alvadási faktor Leiden mutációja, mely igen gyakori Magyarországon. Minden tizedik ember érintett.

Azok a nők, akiknél ilyen genetikai eltérés áll fenn, a genetikai elváltozástól függően csak az előnyök és hátrányok gondos mérlegelése után, és csak szoros ellenőrzés mellett szedhetnek hormontartalmú készítményeket.

Fogamzásgátló tabletta felírása előtti teljes körű nőgyógyászati szűrés mellett javasolt néhány laboratóriumi vizsgálat elvégzése, ugyanis vannak olyan rejtett vérképzőszervi, máj-, illetve vesebetegségek, melyek tünetet, panaszt nem okoznak. Ezért alapvető a teljesvérkép-vizsgálat, a máj- és vesefunkció felmérése.

Mi a mélyvénás trombózis?

A mélyvénás trombózis, vagyis a vénák vérrögösödése a hazai népesség gyakori megbetegedése. Elsősorban az alsó végtag nagy vénáiban alakul ki, s a vérrög elzárhatja a véráram útját. Ha a vérrög leszakad és továbbsodródik, bekerülhet a tüdőbe, agyba, egyéb szervekbe (embólia), amely súlyos következményekkel jár.

Kik a veszélyeztetettek?

Nőknél különösképpen a fogamzásgátló tabletta szedése, terhesség, szülés növeli jelentősen a trombózisveszélyt. A mélyvénás trombózis kialakulását ezen kívül elősegíti a tartós fekvés, nagyobb műtét, baleseti sérülések, daganatos betegségek, dohányzás.

Mekkora a mélyvénás trombózis kockázata?

Az említett állapotok mellett vannak öröklött tényezők is, amelyek hajlamosabbá teszik az egyént a trombózisra, és sokszorosára is emelhetik a kockázatot. Örökletes hajlamosító tényező jelenlétére hívja fel a figyelmet, ha fiatal korban vagy szokatlan helyen következik be trombózis, illetve, ha a családban halmozottan jelentkezik.

A családban előforduló trombózis, vagy a trombózishajlam bármilyen gyanújele esetén genetikai vizsgálatok elvégzése mindenképpen indokolt.

A hajlamosító tényezők közül a legfontosabb a már említett V. véralvadási faktor Arg506Gln nevű genetikai változata, közismert nevén Leiden mutáció. Ritkábban fordul elő a II. véralvadási faktort, a protrombint kódoló gén G20210A vagy a homocisztein-anyagcserében szerepet játszó MTHFR-gén C677T nevű elváltozása.

A Leiden mutáció a trombózisos betegek 20-30%-ánál mutatható ki. Az öröklődő trombózishajlam mintegy 80%-ban ehhez az elváltozáshoz kapcsolható.
Az átlagnépességhez képest mintegy 8-szorosára nő a mélyvénás trombózis kockázata már abban az esetben is, ha a gén két példánya közül csak az egyiken fordul elő mutáció, fogamzásgátló szedése esetén pedig ez az érték 30-szorosára emelkedik.
A nagy kockázatú (pl. mindkét példányon mutációt hordozó) egyéneknél a trombózis kialakulása megfelelő véralvadásgátló kezeléssel megelőzhető.
A szakirodalom szerint a Leiden mutáció szerepet játszhat az ismétlődő vetélés, illetve egyes szülészeti szövődmények kialakulásában.

Milyen minta alkalmas a kimutatásra?

Megfelelő a fájdalmatlanul nyerhető szájüregi törlet, illetve a nőgyógyászati rendelőben a méhnyakrákszűrésre levett minta, amelyekből PCR-technológiával állapítják meg a mutációt.

Kérjük javítsa ki a hibás mezőket.


Íratkozzon fel hírleveleinkre!




Válasszon hírleveleink közül!