Lakosság
image

Felkészülés a terhességre

Átfogó diagnosztikai vizsgálatok várandósság előtt

Kilenc odafigyeléssel és várakozással teli hónap következik a fogamzást követően a kismama életében. Azonban amikor egy család kis jövevény fogadása mellett dönt, már a várandósságot megelőzően különböző vizsgálatok elvégzésére lehet szükség, egyrészt mivel vannak olyan kórokozók, amelyek fennálló tartós fertőzés esetén a fogamzást gátolhatják, másrészt várandósság előtt érdemes a leendő kismama minden olyan problémáját kezelni, amely befolyásolhatja a magzat fejlődését, a kisbaba érkezését. Bizonyos kórokozók (lásd TORCH-vizsgálatok) várandósság alatt magzati károsodást okozhatnak. Szerencsére ezek közül számos fertőzésen már gyermekkorban átesünk, vagy létezik ellenük védőoltás. Vizsgálatokkal a várandósság ideje előtt megállapítható, hogy mely betegségeken esett már át a kismama. A védettségi állapot meghatározásával lehetőség van a fogékonyak tájékoztatására a lehetséges kockázatokról, és azok elkerülésének lehetőségeiről, illetve védőoltással a védettség biztosítására. A tervezett fogamzás előtti vizsgálatok elvégzése mellett szól az az érv is, hogy a várandósság alatt jobb a méhnyakat a lehető legkevesebbszer terhelni mintavétellel.

Méhnyakrákszűrés és HPV-vizsgálat

A humán papillómavírus (HPV) által okozott méhnyakrák világszerte a második leggyakoribb női daganatos megbetegedés, amely hazánkban évente 500 nő életét oltja ki. Rendszeres szűréssel 100%-osan megelőzhető lenne.
A szűrővizsgálaton a méhszáj kolposzkópos megtekintése mellett citológiai (sejtkenet) vizsgálatra mintavétel történik. Amennyiben bizonytalan vagy kóros az eredmény, HPV-tesztet érdemes végeztetni.
Ez segíthet eldönteni a további teendőket. Normális sejtkenetvizsgálat esetén a HPV-vizsgálat felhívhatja a figyelmet a vírus jelenlétére, amelynek bizonyos típusai a méhnyakrák szempontjából kockázatot jelentenek. Ilyenkor az évenkénti méhnyakrákszűrést semmiképpen nem szabad elhanyagolni. A HPV-fertőzések több mint 90%-a átmeneti jellegű, egy éven belül elmúlhat. A tartósan fennálló HPV jelenlét előfeltétele a méhnyakrák kialakulásának, ez hosszabb ideig (átlag 5-8 évig) tartó folyamat, ezért rendszeres szűréssel megelőzhető.
A teendőkről konzultáljon kezelőorvosával.

Chlamydia-, Mycoplasma-, Ureaplasma-, gonorrhoeaszűrés

Az e baktériumok által előidézett fertőzés a méhnyak és a húgycső gyulladását okozza, mely gennyes folyással, vizelési panaszokkal jelentkezhet. Gyakori azonban a tünetmentes hordozó állapot. Ilyenkor sok esetben már csak későn, a belső nemi szervekre terjedés következtében kialakult szövődmények észlelésekor merül fel e fertőzések gyanúja, pedig ekkor már sokkal nehezebb a kialakult betegségekkel megküzdeni.

A chlamydia-, mycoplasma-, ureaplasma-, gonorrhoeavizsgálat révén időben felfedezett fertőzés kezelésével elejét vehetjük olyan komplikációknak, mint a petevezetékek gyulladása miatt fellépő alhasi fájdalom, vérzészavar, méhen kívüli terhesség, meddőség. Ha a kezeletlen fertőzött nő mégis teherbe esik, vetélés, koraszülés veszélyezteti a magzatot és az édesanyát.

A chlamydia-, mycoplasma-, ureaplasma, gonorrhoeafertőzés a szexuális partnert is érinti, ezért minden esetben vizsgálni és kezelni kell őt is!

A kórokozók a szokványos baktériumtenyésztési eljárásokkal nem mutathatók ki, vagy tenyésztésük körülményes, egyenkénti mintavételt igényelne. Diagnosztizálásukhoz modern technológiával végzett, nagyon érzékeny és pontos kimutatásra, az ún. PCR-tesztre van szükség, mely egyetlen mintavételből lehetővé teszi az összes kórokozó kimutatását.

Genetikai vizsgálatok ismétlődő vetélés esetén

Ismétlődő vetélések, a családban előforduló trombózis, vagy a trombózishajlam más gyanújelei esetén genetikai vizsgálatok elvégzése indokolt, ugyanis a fokozott trombóziskészség a lepény kisereinek eltömődése révén a magzat elhalását okozhatja.
A leggyakoribb ilyen eltérés az V. alvadási faktor Leiden mutációja. Ritkábban fordul elő a II. véralvadási faktort, a protrombint kódoló gén (G20210A) mutációja, amely azonban homozigóta formában (azaz, amikor mindkét génhely hibás) szerepet játszhat az ismétlődő vetélés kialakulásában. Enyhe kockázati tényező lehet a homocisztein-anyagcserében szerepet játszó MTHFR-gén C677T nevű elváltozása. A trombózishajlamra utaló genetikai elváltozás felismerése lehetővé teszi, hogy kisadagú alvadásgátló kezeléssel megelőzzük a szövődményeket. Azok a nők, akiknél ilyen genetikai eltérés áll fenn, megfontolandó női nemi hormontartalmú készítményeket szedése a többszörös kockázat miatt. Számukra más fogamzásgátló módszerek alkalmazása javasolt.

A TORCH-vizsgálat

A TORCH betűszó, a toxoplazma, rubeola, citomegalovírus, herpesz és egyéb (others) szavak kezdőbetűiből áll. Az egyéb a magzatra kockázatot jelentő fertőzések alatt a varicella zoster vírus (VZV), a Parvovírus B19 és a további hasonló fertőzéseket értjük.

A toxoplazmózist egy parazita okozza, amely a terhesség alatt a méhlepényen keresztül jut a magzatból az anyába. Ha a megfertőződés a várandósság közben jön létre, vetélés vagy súlyos születési rendellenességek kialakulását okozza.
A fertőzés forrása nem kellően átsütött hús, nyers kecsketej, és a macska ürüléke illetve ezzel szennyezett zöldség, gyümölcs lehet.
A teherbeesés előtt végzett vizsgálat alapján megtudjuk, hogy a jövőbeli kismama fogékony-e a fertőzésre, vagy már régebben átesett rajta. Amennyiben fogékony, a várandósság alatt a legszigorúbban kell ügyelnie a kézmosásra és az ételek elkészítésére.

A várandósság első 4 hónapjában zajló rubeola- (rózsahimlő-) fertőzés súlyos, halmozott fejlődési rendellenességeket okoz az újszülöttben. A teherbeesés előtt érdemes tisztázni, hogy átestünk-e már ezen a fertőzésen, és amennyiben nem, úgy a védőoltás beadása ajánlatos. Fogékony terheseknek kerülniük kell a gyermekközösségeket, ahol a megfertőződés kockázata magas. Gyermekkori kötelező védőoltás van ellene Magyarországon 1989 óta.

Az anya citomegalovírus-fertőzése a várandósság alatt vagy a szoptatás időszakában terjedhet a magzatra illetve a csecsemőre. A magzati fertőzés súlyos, halmozott fejlődési rendellenességek kialakulásához vezet.

A herpeszvírus 1-es típusát (ajakherpesz) az emberek többsége hordozza, de a herpesz vírus 2-es típusa (nemi szervi herpesz) csak 20-30%-ban fordul elő. Gyermekvállalás előtt ajánlatos tisztázni, hogy egyik, másik vagy mindkét vírust hordozzuk-e. (Tünetmentes hordozók is lehetünk!)
A várandósság alatt bekövetkező megfertőződés ugyanis vetélést, súlyos halmozott fejlődési rendellenességek kialakulását eredményezheti. A fogékony nőknek különösen kell tehát ügyelniük arra, hogy nehogy éppen a várandósság alatt fertőződjenek meg! Mivel a fertőzés forrása a szexuális partner, az ő vizsgálata ebben az esetben feltétlenül javasolt.

A varicella zoster főleg gyermekkorban szerzett fertőző betegség, mely ellen már létezik védőoltás, de nem kötelező. A fogamzóképes nők már csak 5-7%-ban fogékonyak a VZV-fertőzésre, ezért nem gyakori, 5-7 eset jut 10.000 terhességre. A fertőzés okozta magzati károsodás súlyossága függ a terhesség korától.
A várandósság első 20 hetében zajló varicella-fertőzés okozta magzati károsodás igen ritka (1-2%), de többnyire igen súlyos tünetekkel jár.
A terhesség utolsó napjaiban szerzett anyai varicella-fertőzés súlyos, kiterjedt fertőzést okozhat az újszülöttön, mivel ilyenkor már nincs idő a születés előtt a védő hatású anyai ellenanyagok átjutására a méhlepényen keresztül a magzatba.

Parvovírus B19 (erythema infectiosum) ellen a szülő nők 50%-a védett, mely cseppfertőzéssel és vérkészítmények útján terjed. A betegség az esetek egyharmadában tünetmentes, máskor kiütéseket okoz. A magzatra veszélyt a második és harmadik trimeszterben szerzett fertőzés jelent. Ilyenkor a magzati fertőződésre 33%-ban van esély, ez magzati ödémát, vérszegénységet és 9-13%-ban magzati halált okozhat.

A TORCH-szűrést érdemes az utóbbi két vizsgálattal is kiegészíteni.

 

Kérjük javítsa ki a hibás mezőket.


Íratkozzon fel hírleveleinkre!




Válasszon hírleveleink közül!