Szakma
image

Genetikai vizsgálatok

A vizsgálatok javasolt indikációi:

Mélyvénás trombózis vizsgálatok                     

Férfi infertilitási (meddőségi) vizsgálatok

Egyéb vizsgálatok

Apasági, rokonsági és ikervizsgálatok

V. faktor Leiden mutációjának analízise

Javasolt mélyvénás trombózis esetén, ha az alsó végtag mélyvénás thrombosisa 55 éves kor alatt következik be; szokatlan helyen (nem az alsó végtagon) jelentkező mélyvénás thrombosis esetén bármely életkorban; ha a családi anamnesis alapján familiaris thrombophilia lehetősége merül fel. Minden thrombosisra hajlamosító szerzett tényező (terhesség, nagy műtét, immobilizáció, anticoncipienst először szedő nők, stb.) esetén, ha az illetőnek már volt thrombosisa vagy a családi anamnesis alapján familiaris thrombophilia feltételezhető; ill. pozitív APC-rezisztencia teszt esetén.

A prothrombin gén G20210A mutációjának analízise

Mind vénás, mind artériás trombózis hajlam esetén javasolt. Az agyi trombózisos betegek körében a mutáció előfordulása gyakoribb az átlagnál. A mutációt heterozygota formában hordozó nőknek legalább 4-szer nagyobb a szívinfarktus-kockázata a mutációt nem hordozókénál. Egyes tanulmányok szerint a mutáció, különösen homozygota formában ismétlődő vetélések hátterében is állhat.

A metiléntetrahidrofolát reduktáz (MTHFR) gén C677T pontmutációjának analízise

A vér homocisztein-koncentrációjának emelkedése (hyperhomocysteinaemia) független tényezőként fokozza az ischemiás szívbetegségek, az agyi érbetegségek, a perifériás arteriosclerosis, a mélyvénás trombózis és a magzati velőcsőzáródási rendellenesség környezeti, illetve örökletes kockázatát. Az öröklött tényezők közül a leggyakoribb a metiléntetrahidrofolát reduktáz (MTHFR) enzim génjének pontmutációja (C677T), amely fokozza a hyperhomocysteinaemia mértékét. A hyperhomocysteinaemiára hajlamosító mutációk hordozói fokozott fólsavbevitellel csökkenthetik a vér homociszteinszintjét.

Y-kromoszóma mikrodeléciók (AZFa, AZFb, AZFc) kimutatása

Az idopathiás oligo- és azoospermiás esetek max. 20%-ának hátterében, illetve az összes oligo- és azoospermiás eset kb. 10%-ának hátterében az Y-kromoszóma azoospermia faktor régióját (AZF) érintő genetikai károsodás áll. A mikrodeléció kiterjedésének terápiás és prognosztikai vonzata is van. Igazolt mikrodeléció esetén lehetőség van a beteg bevonására ICSI technológiára épülő in vitro fertilizációs programba, illetve javasolt a fiatal korban gyűjtött sperma cryopreservatioja későbbi IVF felhasználás céljából. Sikeresen elvégzett ICSI esetén a mikrodeléciók átörökítődnek a fiú utódokra. A vizsgálat mind oligospermia, mind azoospermia esetén javasolt.

Nemi kromoszómák számbeli rendellenességeinek (X-, Y-kromoszóma Aneuploidia) kimutatása

Meddő férfiakban az átlagosnál gyakrabban mutathatók ki kromoszómarendellenességek, s ezek gyakorisága fordítottan arányos a spermiumszámmal. A meddő férfiak átlagosan 5%-ánál játszik szerepet kromoszómális tényező. Ez az arány az azoospermiás férfiaknál eléri a 15%-ot, melyet többségében a nemi kromoszómák számbeli vagy strukturális rendellenességei tesznek ki. A nemi kromoszómák aneuploidiái közül a leggyakoribb a Klinefelter syndroma (47, XXY), kisebb arányban pedig a 47, XYY és a 45,X karyotípus, illetve ezek mozaik formája áll a meddőség hátterében. A hosszadalmas cytogenetikai analízis gyorsabb alternatívájaként, illetve előszűrésként alkalmazható a nemi kromoszómák aneuploidiájának kimutatására szolgáló molekuláris genetikai teszt.

A cisztás fibrózis (CFTR) gén ΔF508, IVS5T/7T/9T, R117H, N1303K és G542X mutációinak vizsgálata

A cisztás fibrózis (CF) betegség génjének mutációi a férfi infertilitás viszonylag gyakori okát képezik. A CF génjének egyes enyhébb hibái nem okoznak típusos cisztás fibrózist, hanem az ondóvezeték veleszületett kétoldali elzáródása révén férfiakban meddőséghez vezetnek. Az ondóvezeték kétoldali hiánya a férfi infertilitás 1-2%-áért felelős, és az esetek nagy többségét a CF-gén hibája okozza. Ilyenkor vagy arról van szó, hogy a CF-gén egyik példánya egy klasszikus, „súlyos” mutációt - leggyakrabban a ΔF508-t - tartalmazza, a másik példány pedig egy ún. „enyhe” mutációt (pl. R117H vagy IVS8-5T), vagy pedig mindkét példány „enyhe” mutációt hordoz. A vizsgálat csak azoospermiás betegeknél javasolt.

A haemochromatosis (HFE gén C282Y és a H63D pontmutációinak) vizsgálata

A haemochromatosis a vasanyagcsere autoszomális recesszív öröklődésmenetű betegsége, amelyben a vas folyamatosan felszívódik és felhalmozódik a különböző szervekben, ami végül irreverzibilis szöveti károsodásokhoz vezet. Elsősorban a máj (cirrhosis, hepatocelluláris carcinoma), a hasnyálmirigy (diabetes mellitus), az ízületek (arthralgia, arthritis) és a szív (cardiomyopathia) érintettek. A vizsgálat emelkedett transzferrinszaturáció és/vagy emelkedett ferritinszint esetén javasolt, ha a haemochromatosis klinikai lehetősége felmerül; ill. a homozigóták családtagjainál klinikai tünetek vagy haemochromatosisra utaló laboratóriumi eredmények nélkül is.

Örökletes emlő- és petefészekrák (BRCA1, BRCA2 gének gyakori mutációinak) vizsgálata

Nemzetközi irányelvek szerint a BRCA1 és -2 gének mutációvizsgálata a következő feltételek valamelyikének megléte esetén indokolt: Ca. mammae bilateralis; Ca. mammae multiplex; Ca. mammae ÉS Ca. ovarii; Ca. mammae férfiban; első fokú rokon a fenti 4 diagnózis valamelyikével; Ca. mammae 40 éves kor alatt; ≥1 emlő- ÉS ≥1 ovariumcarcinomás rokon egy ágon; ≥3 emlő- vagy ovariumcarcinomás rokon egy ágon, több generációban; igazoltan mutációhordozó rokon.

Prosztatarák diagnosztika (PCA3)

A PCA3 diagnosztikai hasznossága bizonyított a következő esetekben:
1. az első biopszia eldöntésében, ha a prosztatarák kockázata a családi kórelőzmények, gyanús fizikális lelet, PSA-változás mértéke alapján nagy, de a PSA szintje (2,5-10 ng/ml) és a fizikális lelet nem egyértelmű;
2. az ismételt biopszia (időpontjának) eldöntésében, ha a PSA egyértelműen magas, de az előző egy vagy több biopszia eredménye negatív vagy nem egyértelmű;
3. igazolt prosztatarák esetén a betegség, így a kezelési stratégia agresszivitásának meghatározásában és aktív monitorozásában (3-6 havonta).

A tejcukor-érzékenység genetikai vizsgálata (laktózintolerancia)

A vizsgálat 10 éves kor felett mindenkinek javasolt, akinél gyomor-bél rendszeri tünetek jelentkeznek tejtermékek fogyasztásakor; aki bizonytalan abban, hogy vannak-e tünetei; vagy aki egyszerűen csak kíváncsi rá, mit örökölt a szüleitől ezen a téren. 10 éves kor alatt gyakran jelentkező hasi tünetek (görcsök, hasmenés) esetén a tejcukor-érzékenység kizárására jön szóba a teszt elvégzése.

Kérjük javítsa ki a hibás mezőket.


Legyen a partnerünk!










Válasszon szolgáltatásaink közül: