GenoID

A HPV DNS-teszt hatásosabbnak bizonyult az agresszív méhnyakrák megelőzésben, mint a citológiai vizsgálat önmagában, mivel a súlyosabb, rákhoz vezető elváltozásokat hamarabb kimutatja - olvasható a Lancet Oncology online kiadásában.

A rák világszerte a vezető halálok. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint 2005 és 2015 között 84 millió ember fog rákban meghalni, ha nem teszünk ellene semmit sem. A 2010. év fő üzenete „A rák is megelőzhető”.

2010. május 20-22.
Helyszín: Debrecen, Kölcsey Központ

2010. május 20-22. között immár ötödik alkalommal kerül megrendezésre a magyar Magánbőrgyógyász Kongresszusa.
Helyszín: Hotel Azúr, Siófok

A dohányzás nagyban hozzájárul a méhnyakrák megelőző állapot kialakulásához.

A méhszájon levő úgynevezett seb különböző kórállapotoknak lehet a jele, akár egy mechanikus trauma is okozhat egy hámfosztottságot, de nagyon sokszor a méhnyakcsatorna krónikus gyulladása vagy HPV-fertőzés is okozhatja.

Az 1980-as években Harald zur Hausen és munkatársai felfedezték, hogy a humán papillomavírus (HPV) speciális típusai méhnyakrákot okoznak. A tudósok hamarosan azt is leírták, ezek az ágensek miként degenerálják a sejteket. Mai ismereteink szerint a két főbűnös a víruseredetű E6 és E7 fehérje. Mindkét protein számos ellenőrző funkciót kapcsol ki, mely a sejtek kontrollálatlan növekedéséhez vezet.(HáziPatika)

A dohányzás nagyban hozzájárul a méhnyakrák megelőző állapot kialakulásához.

A felnőtt lakosság fele tünetmentes HPV-fertőzött, ez az egyik leggyakrabban előforduló szexuális úton terjedő vírusos fertőzés.
A HPV alacsony rákkockázatú típusai okozzák a nemi szervi szemölcsök felbukkanását. A statisztikai adatok szerint tünetmentes HPV-fertőzött a felnőtt lakosság 50%-a. De egy adott időpontban az emberek 1 százaléka bizonyosan HPV-fertőzésben szenved, vagyis az egyik leggyakoribb betegségnek lehet nevezni. Előfordulhat, hogy a szemölcsök a fertőzés után csak hónapokkal, vagy évekkel jelenetkeznek, így a beteg jó ideig nem is tudja, hogy fertőzött. Az elváltozás maga nem fáj, nem viszket, ezért legtöbbször a páciensek eszébe sem jut, hogy ez nem anyajegy, hanem egy fertőző betegség tünete.

Az otthoni kezelés során az injekciós terápiák nemcsak nagyon kellemetlen gyógyszerbeviteli módot jelentenek, hanem a betegek egy jelentős hányada nem képes az öninjekciózásra; a betegek mintegy 13%-a nem tudja, vagy nem akarja beadni magának az injekciót. Náluk, amennyiben családtag nem tanítható meg az eljárásra, napi szinten szükséges külső segítség igénybevétele, így a rendszeres nővéri vagy háziorvosi vizitek az alapellátást terhelik.